Aranykeretből fakeretbe - könyvbemutató Uhl Antalról

Bakócán, (Kultúrház, Rákóczi út 52.) február 8-án 14 órakor lesz a könyvbemutató.

Uhl Antal 1924 és 27 között Bakócán volt káplán. A volt bakócai káplánról írt könyvet Rostás Jenő, aki jelenleg Fadd esperes-plébánosa. 

Egy időben a Franciaországba menekült magyarok lelkipásztoraként működött. Öt nyelven beszélt. Távoznia azért kellett, mert mintegy kétezer zsidót mentett meg - hamis papírokat beszerezve - a biztos haláltól.

Ott a Gestapo vallatta, itthon, miután sikerült hazajutnia és véget ért a háború, a kommunisták vették "kezelésbe". Lelőtt német pilótát is mentett, kitelepítésre ítélt svábokat is. A felebaráti szeretetet gyakorolta, ami azokban a sötét években nem volt divat. Bátran szembe szállt a hatalom bitorlóival, és mert nemet mondani a békepapságra. Azt vallotta: "Aki ebbe a mozgalomba belép, az valamit akar, vagy valamit takar". 

Egyszer megkérdezték tőle: hogy érzi magát ebben a csöppnyi, baranyai faluban, ahová helyezték, miután Párizsból, a fény városából hazatért. Azt felelte: "Én Párizsban is pap voltam, itt is pap vagyok. A kép nem változott meg, csak a fényes aranykeretből most egyszerű fakeretbe tették".

Forrás: Hóbár Csaba

Fekete István 1926 és 1929 között élt Bakócán, Uhl Antal pedig 1924 és 1927 között volt ott káplán.

Fekete Istvánt azokban az években kötelességtudó, komoly, befelé élő, de amellett kiegyensúlyozott kedélyű, udvarias fiatalembernek ismertem. Nem kereste a társaságot, de ha benne volt, kitűnt zamatos, zengzetes, szép magyar beszédével (somogyi - göllei - tájszólással beszélt), lebilincselő szellemességével és pompás előadókészségével. Magas, szálfaegyenes testtartásával , kisportolt lendületességével igazi férfiszépség volt. Semmiképpen sem volt kiáradó, kirobbanó természetű, inkább tartózkodó és kissé zárkózott. Mélyen érző, finom lelkületét előttem, a papbarát előtt bizalommal kitárta.

Uhl Antal bakócai káplán visszaemlékezése.