Aszályok után az özönvíz: ami most történik, nem segít a vízpótlásban
Hogyan változik a vízkörforgalom Magyarországon?
Mádlné Dr. Szőnyi Judit hidrogeológussal készített interjút Borbás Barna (Válasz Online), amelyben - többek között - elmagyarázta, hogyan változik a vízkörforgalom Magyarországon.
Csütörtöktől vasárnapig a szeptember havi teljes csapadékmennyiség hullott le hazánkban a Boris névre keresztelt mediterrán ciklon következtében; a Hungaromet tájékoztatása szerint országos átlagban 51 mm eső esett. Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban néhol 100, egyes részeken 150-200 mm-t mértek. Megdöbbentő számok ezek: több havi csapadék pár nap alatt.
Mindez a május óta tartó aszály és a mérések kezdete óta dokumentált legmelegebb nyár után történik. Miért tapasztalunk ilyen kilengéseket?
"A meteorológusok több mint száz évre visszatekintő adatsoraiból világosan kiolvasható, hogy egyre több a hőhullám, egyre hosszabbak a száraz periódusok és egyre kevesebb a csapadékos nap a Kárpát-medencében. Paradox módon utóbbi nem azt jelenti, hogy a lehullott csapadék összmennyisége érdemben csökkent volna. Csupán az eloszlása változott, az viszont látványosan"
– mondta korábbi interjúkban Mádlné Dr. Szőnyi Judit hidrogeológus (ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet).
Vagyis milliliterre nagyjából ugyanannyi eső hullik összesen, csak nem "normálisan", hanem özönvízszerűen. Minden kutatás szerint így fog kinézni a jövő: egyre több nyári hőhullám lesz, a hagyományosnak tekintett tavaszi-nyári és őszi csapadékszezon fokozatosan áttevődik őszre és télre. És lehet, hogy néhány hét alatt kapjuk meg a teljes éves csapadékmennyiséget.
Mit okoz, hogy télen-nyáron eső van, az egyszerre lehulló mennyiség pedig sok, néha özönvízszerű?
"Óriási károkat és vízveszteséget. Ha egységnyi területre rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék zúdul, akkor az nem szivárog el szépen, hanem lefolyik, esetleges villámárvizeket okozva gyorsan távozik a folyókon keresztül az országból"
– mondja a hidrogeológus.
Forrás: valaszonline.hu