Az abaligeti iskola válasza a "Tájékoztatásra"

2020.02.01

Az abaligeti Szent Mária Magdolna Általános Iskola fenntartója a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola január 24-én kelt "Tájékoztatás"-a szakmai, gazdasági és törvényességi aggályokat vetett fel. Az iskola nevelőtestülete alábbi válaszában kívánta megcáfolni az ott leírtakat. 

Összegzés

A fenntartó "Tájékoztatás"-a három témakört érint:

1) Az iskola működésének törvényessége és gazdaságossága tekintetében leszögezzük, hogy az iskola törvényesen működik, és gazdaságilag kiegyensúlyozott helyzetben van. Ezt igazolja minden szakmai és törvényességi ellenőrzés végső megállapítása, valamint az iskola minden számviteli dokumentuma. (Ld. 1. sz. melléklet, 2. számú melléklet)

2) A szakmai kifogásokkal kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy az iskola és a tantestület szakmai irányítása az intézményvezető feladata és hatásköre, ennek ellenőrző szervei az állami hatóságok és intézmények, nem pedig a fenntartó. Lásd: Nkt. 3. § (9), 24. § (1), 85. § (4)

3) Az iskola állami kézbe adásával kapcsolatos előrejelzések tévesek; valójában az állami fenntartástól az iskola elsorvadása és keresztény elkötelezettségének megszűnése várható.

4) Ugyanakkor a "Tájékoztatás" nem válaszol az alapvető kérdésre: a szenátus miért az érintettek megkérdezése nélkül döntött, miért az államnak adta át a fenntartói jogot, és miért nem annak az egyházi fenntartónak, amelyet minden érintett fél elfogadott, és amely kétévi előkészítő munka után hivatalosan is átvételi szándéknyilatkozatot adott.

5) Az iskola sosem fenyegette sem a főiskolát, sem Érsek urat. Kéréseket, kérdéseket fogalmaztunk meg, párbeszédet kezdeményeztünk. Ez szerintünk jelen pillanatban rossz párbeszéd, melynek javítására most is készen állunk.

AD 1) Az iskola működésének törvényessége és gazdaságossága

1. 1. A gyakorlóiskolai státusz

A "Tájékoztatás" rosszul tudja: az Abaligeten korábban működő iskolát a PPHF nem átvette, hanem annak megszüntetését követően a megüresedett épületeket az önkormányzattól használatba kapta, és új iskolát alapított.

A főiskola a gyakorlati oktatásra együttműködési megállapodást kötött a PTE-vel. Ez a megállapodás nyitott volt a szakos és az intézményi pedagógiai gyakorlatokra is. A PTE azonban csak a csoportos hospitálásokra és intézményi szintű gyakorlatokra vette igénybe az abaligeti iskolát, ezért a gyakorlatvezetői szakvizsgára végül nem lett szükség.

Ebben az időszakban minden évben ellenőrizték a gyakorlóiskolai normatívák igénybevételéhez szükséges feltételek teljesülését, és sem a független könyvvizsgálat, sem az időszaki hatósági ellenőrzések egyetlen egy alkalommal sem emeltek kifogást.

Annak ismeretében, hogy a főiskola már nem bíz gyakorlati képzési feladatokat az iskolára, a kormányhivatal kérte, hogy a nevéből is töröljék a "gyakorló" jelzőt, aminek a fenntartó 2019. szeptember 1-jei hatállyal eleget is tett. Az iskolának ez az új helyzet a munkaszervezésben könnyebbséget jelent, anyagi kárt nem okoz. Ezért a "gyakorló" jelző használatához az iskolának nem fűződik érdeke.

1. 2. Az iskola anyagi helyzete

A "Tájékoztatás" elnagyoltan és az összefüggéseiből kiragadva emlegeti fel a költségvetés egyes tételeit. Az iskola költségvetése 2019-ben valóban meghaladta a 100 millió forintot, de nem a kiadások, hanem a bevételek oldalán! A 2019-re elfogadott költségvetés 103,6 millió forint bevétellel és 96,6 millió forint kiadással, tehát hétmillió forintos többlettel számol. A kiadási oldalba a működéshez szükséges bérköltség és a tanulók utazási költsége is belefér.

Fontos hangsúlyozni, hogy az iskola önállóan gazdálkodik, túlnyomórészt állami normatív támogatásból (neve ellenére az egyházi kiegészítő normatíva is állami támogatás), elenyésző mértékben a saját bevételeiből. Sem a fenntartó, sem a helyi önkormányzat nem ad pénzbeli hozzájárulást az iskola működtetéséhez.

Ugyanakkor az önkormányzat az épületek, az újonnan épült tornaterem ingyenes használatával, busz és tűzifa biztosításával támogatja az iskola működését.

1. 3. Az alkalmazotti létszám

Az iskola alkalmazásában álló 22 fő a valóságban 15,2 teljes munkaidős pedagógus álláshelyet tölt be (a tanárok egy része részmunkaidőben, illetve óraadóként dolgozik), ez a fenntartó által engedélyezett 15,8-nél 0,6 tizeddel kevesebb. Ebből 2 teljes munkaidős státusz a művészeti iskolához tartozik. Az általános iskola tanári feladatait 13,2 státuszhellyel látjuk el. Ez a szám a szakos ellátottság 100%-os lefedéséhez feltétlenül szükséges minimum.

1. 4. Az iskola által ellátott sajátos feladatokról

Az intézmény engedélyezett legnagyobb tanulói létszáma 120 fő. Ugyanakkor társadalmi felelősségünknek tekintettük, és tekintjük most is, hogy ezt az adottságot a kisebb tanulói közösséget és egyedi törődést igénylő gyerekek javára fordítsuk. Az iskola ettől a küldetéstől vezérelve látja el a pedagógiai programjában vállalt sajátos szakmai feladatokat.

Tudjuk és nagyra becsüljük, hogy más iskolákban is folyik magas szintű pedagógiai munka. A "Tájékoztatás" becsületsértő módon, konkrét hivatkozási hely nélkül tüntet fel bennünket olyan színben, mintha csak az abaligetit tartanánk jó iskolának.

Azt viszont állítjuk, hogy az iskolánk rendelkezik sajátos értékekkel. A minket választó szülők tudatosan döntöttek az abaligeti iskola mellett: egyesek ezért az iskoláért költöztek Abaligetre vagy Orfűre, mások ezért az iskoláért járatják ide a Mecseken át naponta gyermekeiket.

1. 5. A vezető kinevezésével kapcsolatos kérdések

A PPHF rektora 2019. augusztus 13-án egy emailben értesítette az addigi megbízott intézményvezetőt, hogy 15-én lejáró megbízását nem hosszabbítja meg. A tanévkezdés szempontjából meghatározó időszakban nem gondoskodott új igazgatóról, így veszélybe került a 2019/20-as tanév biztonságos megkezdése. A helyzetet súlyosbította, hogy a fenntartó korábban megtagadta igazgatóhelyettes kinevezését is, az iskola ezért kompetens vezető nélkül maradt. Hangsúlyozzuk, hogy a fenntartó önmaga generálta ezt az iskola számára rendkívül nehéz helyzetet. Alkalmas vezető kinevezése helyett a vezetői felelősséget megpróbálta fenyegetésekkel a felsős munkaközösségvezetőre tolni.

A tantestület levélben kért segítséget (4. számú melléklet) a Kormányhivataltól a helyzet gyors és törvényes orvoslására. Végül az apostoli kormányzó úr közbelépésével oldódott meg az ügy, szeptember 16-án a fenntartó megbízást adott egy évre az intézmény új igazgatójának.

AD 2) Szakmai kérdések

2. 1. Az iskola tanulói. A sajátos nevelési igényű tanulók szakemberek javaslatai alapján kerülnek kapcsolatba iskolánkkal. Fejlesztésüket a szakszolgálat által előírt módon látjuk el más iskolákhoz hasonlóan a pedagógia programunkban felvállalt feladatként.

2. 2. A gyerekek utaztatása. A szabad iskolaválasztás alapján ide járó gyerekek utaztatása nem okoz anyagi hátrányt. Szakmailag átgondolt, költségvetésben tervezett, az iskola és a gyerekek érdekeit egyaránt szolgáló tevékenység.

2. 3. A magántanulói jogviszony kiadása 2019. augusztus 31-ig intézményvezetői hatáskör és szakmai kérdés volt. A döntések sosem ismeretlenül, hanem már korábbi tanulói jogviszonyra alapozva történtek.

A magántanulók hivatalosan és törvényesen szerepelnek az iskola létszámadataiban. Az iskoláról készült statisztikák minden egyes esetben feltüntetik a tanulók jogállását, az adatok semmilyen tekintetben nem torzítanak, pusztán tények.

A magántanulók felkészítéséről a szülők gondoskodnak, a vizsgáztatásért az iskola tanárai sosem kaptak bért, az intézmény költségvetését nem terhelték.

A magántanulósághoz a jogot minden szülő és minden tanuló számára eddig is a köznevelési törvény biztosította. A jogosultság megállapítása 2019 szeptemberétől a szülő kérése alapján az Oktatási Hivatal hatásköre.

2. 4. Az iskolai integrációval kapcsolatban a "Tájékoztatás" pontatlan és dilettáns. A közölt táblázat kirekesztő, számadatai és a százalékos adatok sok esetben tévesek, a javítást a 3. számú melléklet tartalmazza. A sajátos nevelési igényű gyerekek felvétele nem fenntartói hatáskör, hanem intézményvezetői és tantestületi szakmai döntés, amit az iskola minden tanulójának érdekeit figyelembe véve hozunk meg a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai programnak megfelelően.

A fejlesztésre szánt órák a törvényi előírásnak megfelelően történnek gyógypedagógus alkalmazásával. Téves értelmezés az integrációt csak a tanórákhoz kötni. A gyerekek átlag napi 8, heti 40 órát töltenek az intézményben - együtt.

Együtt töltik a szüneteket, a szabadidőt, minden iskolai tevékenységet. Ez valódi integrációt jelent - részlegesség nélkül.

AD 3) Az iskola további sorsával kapcsolatos állítások

A "Tájékoztatás" hamis és félrevezető feltételezéseket közöl az iskola állami kézbe adását követő helyzetéről. A dagályos megfogalmazásból három állítás hámozható ki:

3. 1. A "Tájékoztatás" azt állítja, hogy az állami fenntartás garantálja az iskola hosszútávú működését. A tankerületi fenntartás rendszerének ismeretében ez Abaligeten legfeljebb egy összevont alsó tagozatra leépített iskolát jelenthet, semmiképpen sem a jelenlegi nyolcosztályos oktatást. A tankerület - érthető módon - nem fogja vállalni a pécsi és más környékbeli gyerekek utaztatását Abaligetre, hanem a lakóhelyük szerinti iskolákba fogják irányítani őket. Ha akarnának, sem tehetnének ígéretet arra, hogy a miattuk lecsökkent létszám számára fenntartják a nyolcosztályos oktatást. A tankerületnek történő átadás tehát az iskola elsorvadását eredményezi.

3. 2. A "Tájékoztatás" azt állítja, hogy az iskola állami kézbe adása biztosítja a magas színvonalú hitoktatás és a katolikus nevelés fennmaradását. Ezzel szemben:

a) Lényeges különbség van az állami iskolákban választhatóan, heti egy órában folyó hitoktatás és az egyházi iskolákban kötelezően, heti két órában és a helyi egyház életével szoros összhangban folyó hitoktatás tudásszintje és hatékonysága között.

b) A Köznevelési törvény 3. § (3) bekezdése az állami iskolákban objektív és sokoldalú világnézeti oktatást ír elő. A törvény nem teszi lehetővé, hogy állami vagy önkormányzati iskola vallásilag vagy világnézetileg elkötelezett nevelést folytasson. A "Tájékoztatás" megtéveszti a közvéleményt, amikor azt állítja, hogy egy állami iskola vallásilag elkötelezett pedagógiai programot fogadhatna el, vagy ne lenne köteles ügyelni arra, hogy felekezeti elkötelezettségre utaló jelképek (például feszületek) ne függjenek a tábla fölött.

3. 3. A "Tájékoztatás" szerint az iskola számára az állami fenntartó képes a legjobb anyagi és szakmai hátteret nyújtani, mintha erre az egyházi fenntartók nem lennének képesek. A valóság ezzel szemben az, hogy az egyházi intézményfenntartók nagy része az intézményeik mellett elkötelezetten, megfelelő szakmai hozzáértéssel látja el a feladatát, és a legtöbbjük legalább annyira alkalmas fenntartója lenne az abaligeti iskolának, mint a tankerület. Örülnénk, ha a szenátus megismerné a Premontrei Női Kanonokrend magas színvonalú és emberileg is kiemelkedő oktató-nevelő tevékenységét, és azt követően megváltoztatná az álláspontját.

AD 4) NINCS VÁLASZ

A fent leírtakkal együtt is köszönjük a "Tájékoztatás"-ban megfogalmazott elismerő szavakat, és hálásak vagyunk a Hittudományi Főiskolának az elmúlt 15 évben az iskola fenntartásában vállalt szerepéért. Egyetértünk abban is, hogy a főiskola képzési céljaiban és az iskolánk életében bekövetkezett változások egy-két éve már érlelik a fenntartó váltásának szükségességét.

A december 12-i szenátusi döntésig azt hittük, hogy ebben a kérdésben sikerült mindenki számára jó megoldást találni. Úgy tűnt, hogy a Premontrei Női Kanonokrend két éve tartó érdeklődése, többször is kifejezett átvételi szándéka nemcsak a szülői közösségnek és a tantestületnek, de a főiskolának és apostoli kormányzó úrnak is megfelel.

Ilyen előzmények után továbbra sem értjük, miért nem az egyházi fenntartónak adták át az iskolát, miért nem folytatták le a Köznevelési törvény 83. § (4) bekezdésében előírt egyeztetéseket, és miért titkolták el a szenátusi ülésen a szenátus tagjai elől a nővérek átvételi szándékát. Ezekre a kérdésekre a főiskola "Tájékoztatás"-a nem válaszol, pedig a valódi okok ismerete sokat lendíthetne a párbeszéden.

Kérjük a szenátust, hogy a fentieket mérlegelve tűzze újra napirendjére az iskola átadásának kérdését, és hozzon az iskola, a szülők, de legfőképpen az ide járó tanulók érdekeinek megfelelő döntést. Úgy ítéljük meg, ha sikerül döntésükből kizárniuk a tévedéseket, félelmeket és sérelmeket, akkor minden józan érv az egyházi fenntartónak történő átadás mellett szól.

Abaliget, 2020. január 30.

A Szent Mária Magdolna Általános Iskola,
Alapfokú Művészeti Iskola
Nevelőtestülete