VIDEÓ | Ezen a napon történt | 81 éve halt meg a bakócai születésű Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök

2021.03.18

"In Corde Jesu salus!"- Hóbár Csaba megemlékezése a bakócai születésű Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspökről.

"Ahol a mandulafák virágoznak és barackvirágok illata jár a szelíd lankás, kedves dombokon, ott a szép Baranyában, aranyfényű mezők és babérszinü erdők alján, csöndes, békés kis falu áll. Neve: Bakócza. Egyszerűen előkelő, nemes stilusban épült hatalmas nagy kastély a falu nevezetessége. A nagyúri kastélyok általában sablónos jelentőségét egyszerre naggyá, vonzóvá, kedvessé teszi az , hogy ott született Gróf Majláth Gusztáv Károly, Erdélyország nagynevű, nagylelkű püspöke."

Gróf Majláth Gusztáv Károly, későbbi erdélyi püspök 1864. szeptember 24-én született Bakócán. Szülei ifj. székhelyi Majláth György (1818-1883) főtárnokmester, udvari kancellár országbíró és Prandau-Helleprand Stefánia (1832-1914) bárónő voltak: nyolc gyermekük született, hat fiú és két lány, akik közül Gusztáv volt a hetedik. Antal öccse - feltételezhetően - korán elhunyt. 

"Az országbíró otthonában a rend, a munka, a kötelesség, a szeretet, a vallásos szellem uralkodott. Ennek élt a Majláth-palotában mindenki"A kis Gusztáv nevelőjének a nagyműveltségű mágocsi káplánt, a Pécsi Püspöki Tanítóképző Intézeti későbbi igazgatót, Döbrössy Alajost kérték fel, aki 8 évig látta el ezen feladatait.

"Mivel zsebpénzt sohasem kapott egy-egy kiváló feleletért tűntették ki, hogy pénzt adtak és azt azonnal ki kellett osztani a szegények között. Így tanították meg örömmel adakozni, s azóta nem is feledte el azt."

Majláth Gusztáv alsóbb iskoláit (I-IV. osztály - 1873-1877) a pécsi ciszterci főgimnáziumban végezte magántanulóként. Középiskolai tanulmányainak második felét (1877-1882) a V. osztálytól már nyilvános tanulóként folytatta a budapesti II. Kerületi Egyetemi Katolikus Főgimnáziumban, majd egészségügyi okok miatt az utolsó két évfolyamra megint magántanuló lett: itt is érettségizett 1882 februárjában.

Noha apja papnak szánta, ő úgy érezte, hogy nincs még felkészülve, így Strassburgba ment jogot tanulni, majd Budapesten és Bécsben (Pazmaneum) teológiai végzettséget (1883-1888) szerzett.

Papi pályára végül apja 1883 tavaszán történt erőszakos halála után lépett. 1887. október 6-án, Esztergomban szentelték pappá. 1888-tól helyi szemináriumi prefektusként tevékenykedett, majd 1894-től Komáromban apátplébánosi szolgálatot teljesített. 1897. január 28-án martyropolisi címzetes püspökké és erdélyi koadjutor püspökké nevezték ki Lönhart Ferenc megyéspüspök (1882-1897) mellé. 

Felszentelésére május 1-jén a budapesti Mátyás-templomban került sor. Ugyanezen évben elődje halála után erdélyi (gyulafehérvári) püspök lett. 

Sokat tett a szegények érdekében, különösen a közbirtokosság intézményének felszámolása nyomán nyomorba süllyedő falusi székelyekért; keresztényszociális gazdasági egyesületek létrehozását szorgalmazta. Nagy figyelmet szentelt az oktatásnak és nevelésnek. Magánvagyonából és papi jövedelméből tanulmányi segélyeket osztott, támogatta az iskolákat és ifjúsági lapok megjelenését. Magán és püspöki jövedelméből főleg a középiskolákat vette gondjaiba, melyekben a jövő vezető rétege nevelkedett. Gyulafehérváron és Csíksomlyón lelkigyakorlatokat rendszeresített papok és tanítók számára. 1913. július 7-10. között egyházmegyei zsinatot tartott Gyulafehérváron; az egyházközségeket püspöksége alatt többször, a városi plébániákat szinte évente meglátogatta.

1919-ben mozgási szabadságát korlátozták: megtiltották, hogy lakását elhagyja, és látogatókat fogadjon. 1925-ben a kisebbségi egyezmény állandó megsértése miatt a protestáns egyházak képviselőivel együtt panasszal fordult a Nemzetek Szövetségéhez. Amikor Románia diplomáciai kapcsolatba lépett a Szentszékkel, a román kormány olyan követeléseket fogalmazott meg, amelyek hátrányosan érintették volna az erdélyi magyar hívőket (például Székelyföld egy részét a bukaresti egyházmegyéhez akarták rendelni.). Ezért Majláth püspök - Glattfelder Gyula csanádi püspökkel és Raymund Netzhammer bukaresti érsekkel együtt tiltakozást fogalmaztak meg. Az 1927-es romániai konkordátum szerint az egyházmegyét újjáalapították Gyulafehérvári egyházmegye néven. A román hatóságokkal állandó harcban állt az Erdélyi Római Katolikus Státus jogaiért és a magyar iskolákért.1936-ban egészségi állapotára hivatkozva visszavonult hivatalától, mellé koadjutor püspököt neveztek ki Vorbuchner Adolf személyében (1936-1938). 1938 áprilisában lemondott, május 28-án XI. Pius pápa (1922-1939) sotero polisi címzetes érsekké nevezte ki.

1885-ben fivérével együtt nyert grófi rangot. A bécsi egyetem hittudományi kara 1897 szeptemberében a teológiai tudományok díszdoktorává választotta.

Gróf Majláth Gusztáv Károly 1940. március 18-án hunyt el: gyászmiséjét Budapesten, a Mátyás-templomban celebrálták. Végakarata szerint a városligeti Regnum Marianum plébániatemplom kápolnájában temették el. A templom 1951-es lerombolását követően a püspök földi maradványait éjszaka, nagy titokban a belvárosi Egyetemi Templomban menekítették át: itt nyugszik most is.

Hóbár Csaba