Nem csak a melegebb telekre kell készülnünk – Mit jelenthet a változó éghajlat Abaligeten?
Milyen időjáráshoz kell alkalmazkodnunk Abaligeten? A HungaroMet hosszú távú éghajlati modellszámításai szerint a következő évtizedekben tovább emelkedhet a téli átlaghőmérséklet, miközben a csapadék mennyisége és évszakos eloszlása is változhat. Mindez nem egyszerűen enyhébb teleket jelent: a száraz időszakok, az intenzív esőzések, a hirtelen lehűlések és az egymást gyorsan váltó időjárási helyzetek újfajta alkalmazkodást kívánhatnak tőlünk. A HungaroMet eredményei megerősítik, hogy érdemes időben felkészülnünk – egyénileg és közösségként is.
Nem egyszerűen melegebb lesz
Amikor az éghajlatváltozásról beszélünk, könnyű úgy elképzelni a jövőt, mintha a mostani időjárásunkból egyszerűen eltűnne néhány hideg nap, a nyarak pedig néhány fokkal melegebbek lennének. A HungaroMet regionális éghajlati modelljei ennél összetettebb képet mutatnak.
A modellszámítások szerint Magyarországon éppen télen várható az egyik legjelentősebb hőmérséklet-változás. Az 1971–2000 közötti időszakhoz képest 2021–2050-re országos átlagban 1,1–2,1 Celsius-fokos téli melegedést jeleznek a modellek. A század végére ennél lényegesen nagyobb változás is elképzelhető.
Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy megszűnnek a hideg telek vagy többé nem lesznek kemény fagyok. Egy melegedő éghajlatban is előfordulhat az átlagosnál jóval hidegebb év vagy évszak. A hosszú távú tendencia azonban egyértelműen a melegedés irányába mutat.
Az esővel már nehezebb számolni
A csapadék esetében jóval bizonytalanabb a jövő. A HungaroMet arra is felhívja a figyelmet, hogy a modellek nemcsak a változás mértékében térhetnek el egymástól, hanem esetenként még abban is, hogy növekedés vagy csökkenés várható.
Van azonban néhány figyelemre méltó tendencia. A jelenlegi modellszámítások szerint – a nyár kivételével – Magyarország évszakos csapadékösszege növekedhet, a legnagyobb növekedés pedig ősszel következhet be. A század végére ennek mértéke egyes számítások szerint a 30 százalékot is meghaladhatja.
Abaliget szempontjából különösen érdekes egy másik adat is.
A HungaroMet a nagy csapadékú napokat – amikor egyetlen nap alatt legalább 10 milliméter eső hullik – külön is vizsgálja. 1971–2000 között ősszel éppen Délnyugat-Magyarországon fordult elő a legtöbb ilyen nap, átlagosan 5–7 egy évszakban. A század végére ebben a térségben a modellek alapján már 7–10 ilyen nap is lehet.
Ez azért fontos, mert egy település számára nem mindegy, hogy ugyanaz a csapadékmennyiség sok kisebb eső formájában érkezik, vagy rövid idő alatt zúdul le.
Abaligeten a víz kérdése különösen fontos
Egy dombvidéki településen a hirtelen érkező nagy mennyiségű csapadék egészen más problémákat okozhat, mint egy hosszú, csendes eső. Megtelnek az árkok, megnő a felszíni lefolyás, a víz a mélyebben fekvő területek felé indul, miközben a lejtőkön a talaj lemosódása is problémát jelenthet.
Ugyanakkor ugyanennek a víznek hetekkel vagy hónapokkal később már örülnénk.
Éppen ez az egyik legnagyobb alkalmazkodási kihívás: hogyan tudjuk a sok vizet akkor megtartani, amikor van, hogy rendelkezésünkre álljon akkor is, amikor kevés van?
Nem feltétlenül a régi értelemben vett "kemény tél" lehet tehát az egyetlen időjárási forgatókönyv, amelyre készülnünk kell. A jövőben egyre fontosabbá válhat az alkalmazkodás az egymást követő, nagyon különböző helyzetekhez: szárazabb időszak után intenzív esőzés érkezhet, majd újra enyhe idő, miközben továbbra sem tűnnek el a hirtelen fagyok és a téli veszélyhelyzetek sem.
Egy település infrastruktúrájának és egy családi háznak sokszor éppen az ilyen változékonysághoz nehéz alkalmazkodnia.
Ezért beszélünk erről évek óta
Az Abaligetért Egyesület számára ezek a kérdések nem most, a HungaroMet újabb adatai kapcsán kerültek először napirendre.
Az elmúlt években tudatosan igyekeztünk olyan szakembereket Abaligetre hívni, akik nem egyszerűen a klímaváltozás veszélyeiről beszélnek, hanem abban is segítenek, hogy helyben mit lehet tenni.
Már 2024-ben foglalkoztunk a háztartásokban és kertekben alkalmazható természetes vízmegtartó megoldásokkal. A "Vízmegtartó megoldások a kertben" című írásunkban olyan lehetőségeket mutattunk be, amelyek segítségével az esővíz nem egyszerűen minél gyorsabban elhagyja a portánkat, hanem annak egy részét helyben tudjuk tartani.
2025 tavaszán pedig már kifejezetten Abaliget sajátos helyzetét vizsgáltuk. Dr. Pirkhoffer Ervin, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára "Villámárvizek Abaligeten" címmel tartott előadást a Faluházban. A helyi adottságok, a domborzat és a vízmozgások mellett arról is szó esett, hogyan segíthetnek egyszerű mérési módszerek és domborzati modellek a felkészülésben, és milyen szerepe lehet ebben maguknak a helyieknek. Az előadás videója ma is visszanézhető az Abaligeti Hírek oldalán.
Néhány héttel később a Klímabarát Települések Szövetségét hívtuk Abaligetre. Porhajas Gábor László "Víz- és klímaadaptáció" című előadása ismét arra kereste a választ, hogyan készülhetnek fel a települések és maguk a lakosok a változó körülményekre.
Vagyis az elmúlt évek programjai mögött ugyanaz a gondolat húzódott meg: nem elég tudnunk arról, hogy változik az éghajlat – azt is meg kell tanulnunk, hogyan alkalmazkodjunk hozzá Abaligeten.
A felkészülés nem feltétlenül nagy beruházásokkal kezdődik
A HungaroMet modelleredményeit nem érdemes úgy olvasni, mint egy 2050-re szóló időjárás-előrejelzést. Nem tudják megmondani, hogy egy adott decemberben eső, hó vagy ónos eső lesz-e Abaligeten.
Arra viszont alkalmasak, hogy megmutassák, milyen irányú változásokra érdemes hosszú távon felkészülnünk. A HungaroMet éppen azért vizsgál olyan mutatókat is, mint a fagyos napok, a nagy csapadékú napok vagy a csapadékintenzitás változása, mert ezek hatása sok esetben fontosabb lehet a mindennapi élet számára, mint önmagában az éves vagy évszakos átlaghőmérséklet változása.
A felkészülés pedig nem feltétlenül többmilliós beruházásokkal kezdődik. Lehet része az esővíz megtartása a kertben, a vízelvezető árkok karbantartása, a csapadék útjának átgondolása egy-egy ingatlanon, a növényzet megőrzése vagy éppen annak végiggondolása, hogyan működik a háztartásunk egy szélsőséges időjárási helyzetben.
A legfontosabb talán mégis az, hogy beszéljünk róla.
Ezért szervezett az Abaligetért Egyesület az elmúlt években előadásokat, ezért igyekszünk szakembereket megszólaltatni, és ezért térünk vissza újra és újra a vízmegtartás és a helyi alkalmazkodás kérdésére.
A HungaroMet frissített KLIMADAT rendszere ma már mérésekből és regionális klímamodellekből származó adatokkal segíti, hogy ne pusztán megérzések, hanem tudományos eredmények alapján gondolkodhassunk a következő évtizedekről.
A változásokat megállítani helyben nem tudjuk. Abban azonban van mozgásterünk, hogy mennyire felkészülten érnek bennünket. Abaliget jövőjéről ezért érdemes most beszélni – nem akkor, amikor már a következő szélsőséges időjárási helyzetre kell reagálnunk.
Komáromi Csaba