Választás Fórum (2024) - Bemutatkoztak az abaligeti jelöltek

2024.06.08

Június 5-én este 6 órakor az abaligeti kultúrházban - a korábbi hagyományokat folytatva - ismét bemutatkozhattak a választáson induló jelöltek.

Csesznokné Csányi Mária (Maci) idén is vállalta az esemény moderálását. A felvezetőjében ismertette az este "játékszabályait" (először a polgármester-jelöltek mutatkoznak be 5 percben, őket követik a képviselőjelöltek 3 percben és majd a szünet után lehet kérdezni, de egy ember csak egyszer kérdezhet ugyanakkor azt a kérdést akár az összes jelölthöz is intézheti) és egyben leszögezte, hogy tiszteletreméltó minden képviselő, hiszen fizetség nélkül vállalják a falu szolgálatát. A világos szavak után az abaligeti polgármester-jelöltek elfoglalták a helyüket. Középen a jelenlegi polgármester: Ivády Gábor, tőle jobbra Kalauz Zoltán, illetve balra Ancsin Zoltán helyezkedett el.

A sorrend az abc-t követte, ezért Ancsin Zoltán kezdte a bemutatkozást. Először tisztázta, hogy nem akarja újból felolvasni azt amivel már a szórólapján is találkozhattunk, majd felhívta a figyelmet egy furcsaságra az összevont választásokkal kapcsolatban, miszerint ha úgy alakulna a választás, hogy új polgármestert szavaznak meg, új testülettel, akkor ők a jog szerint csak október 1-től foglalhatnák el a helyüket. Ekkor a hallgatósákból többeknek is köhögni kellett, ezért kicsit nehezen lehetett érteni a jelölti bemutatkozást még az első sorból is. A mellettem ülő 95 éves Bujbáczi János is szóvá tette utólag, hogy talán szerencsésebb lett volna, ha mikrofont használtak volna a jelöltek.

Ancsin Zoltán biztosította a hallgatóságot, hogy ha őt választják meg polgármesternek, akkor nem "one man show" lesz - vagyis nem egy személyes műsorra kell számítani -, mert ő mindig is csapatjátékosnak tartotta magát (régen focizott az abaligeti csapatban, most kosárlabdázik). Csapatban szeret dolgozni, meghallgatva mindenkinek a véleményét, tanácsát, hogy azok alapján hozhassák meg a falu számára legjobb döntést. Példaként hozta fel a munkáját, ahol több fontos projektet is vezetett különféle emberekkel, ahol fontos volt az együttműködés, a rugalmasság. Kiemelte a körjegyzőségben lévő 5 résztvevővel történő együttműködést - Ivády Gábor kézzel jelezte, hogy 7-en vannak a körjegyzőségben -, illetve a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulással történő egyeztetések fontosságát is, hiszen sokat tanulhatunk egymástól, tapasztalatainkkal is segíthetjük egymást. Ezután ismertette a Központi Statisztikai Hivatal néhány Abaligetre vonatkozó eredményét, melyek szerint elöregedő faluról van szó és ha nem teszünk ellene intézkedéseket, akkor könnyen az alvó falvak sorsára juthatunk, ami azt jelentené, hogy még jobban beszűkülhetnek a lehetőségeink. Ekkor Ivády Gábor kézzel jelezte a moderátornak (Macinak), hogy lejárt az 5 perc, aki egy bólintással tudomásul vette, de nem akasztotta meg a bemutatkozást. Ancsin Zoltán arra vonatkozóan, hogy mit lehetne tenni bedobott még egy statisztikai adatot, miszerint kb. 50 üres ház van Abaligeten és érdemes lenne felvenni a tulajdonosokkal kapcsolatot. Abaliget lakosságának növelését a kedvező feltételek biztosításával lehetne elérni. A korábban kimért építési telkeknél áram már van, a víz és a csatorna kialakítása még megoldásra vár. Ekkor már néhányan hangot adtak a türelmetlenségüknek, egyet nem értésüknek. Ápolni kellene a faluban a kapcsolatokat és erre alkalmat adhatna egy táncház is. A nyugdíjas klub is jó lehetőség lenne arra, hogy a régebb óta fiatalok találkozhassanak egymással. Javítana a tájékoztatás minőségén, visszahozná az Abaligeti Újságot és gyakrabban számolna be az önkormányzat munkájáról, az előtte lévő kihívásokról, akár több közmeghallgatás árán is. Ekkor többen is felhördültek, hogy minek annyi közmeghallgatás. Megköszönte a figyelmet és arra buzdított mindenkit, hogy maradjanak és kérdezzenek, akár a kötetlen beszélgetés keretében is.

Ivády Gábor megköszönte a támogatást, majd kijavította Ancsin Zoltánt a körjegyzőség számát illetően (nem 5, hanem 7). Ancsin Zoltán megköszönte a javítást. Polgármester úr ezt követően elővett egy papírt és felolvasta a választási brossúráján is található összefoglalót, hogy mennyi mindent sikerült megvalósítaniuk a csökkenő pályázati lehetőségekhez képest is. (Az összefoglaló elérhető az Abaliget Holnap nevű facebook oldalon.) Bizalmat kért a folytatáshoz és mindenkit meghívott a pénteki kampányzáró alkalmukra a faluházba. Nagy taps volt a válasz a közönség egy részétől.

Kalauz Zoltán azzal kezdte, hogy elhatárolódik a kampánytól és becsüli, hogy Ivády Gábor megjelent a Fórumon és megköszönte az eddigi munkáját. Majd azzal folytatta, hogy nem ígér nagy dolgokat csak becsületet. Nem kívánja teljes állásban szolgálni a falut, csak társadalmi munkaként vállalná el, mert a jelenlegi állásában többet keres és a család az első. Egyik legfőbb problémának az elöregedő önkormányzati dolgozók pótlását tartja. (Ekkor nagy zúgolódás támadt a szerencsétlenül megfogalmazott problémafelvetés miatt.) "Ha ők nyugdíjba mennek, akkor ki fogja elvégezni az ő munkájukat? Hiszen egy fiatal nem fog idejönni ennyi pénzért. Új korszak következik az önkormányzat életében és ezt el kell fogadni és sürgősen kell rá valamilyen megoldást találni." Nem aratott osztatlan sikert…

Ekkor következtek a képviselőjelöltek bemutatkozásai

A kapott időkeretet kevesen vették igénybe, többségük igazán rövidre fogta. Közös volt bennük, hogy bárkivel együtt tudnának dolgozni a falu érdekében.

Ádámcsók Eszter 2009-ben költözött Abaligetre. 2 gyermekes családanya. Korábban 10 évig építészmérnökként dolgozott. A helyi iskolában titkárként, majd gazdasági vezetőként segítette az iskolát. Egyesületet is alapítottak annak megsegítésére. 5 éve elment vállalkozónak, mert az akkori iskolavezetéssel nem tudott együttdolgozni. Vállalkozóként aktív a helyi turizmusban. Mindenkivel jó kapcsolatot ápol. Fontosnak tartja a turizmus fejlesztését, a helyi kincsek láthatóvá, elérhetővé tételét. Ehhez vannak ötletek, lehetőségek, kapcsolatok, közösségek, akikkel érdemes összefogni. Azzal tudna segíteni, hogy őket képviseli. Nagyon örült a könyvtári munkának és a Szabad péntek programsorozat létrehozásának. Úgy érzi, hogy bárkivel együtt tudna dolgozni.

Fülöp Judit többgyermekes családanyaként társadalomismeretet tanít a helyi iskolában. Emellett Földrajzot tanul a PTE-n. Ő a jövő generációjára helyezné a hangsúlyt. A gyerekek megtartása lenne a cél, hogy Abaliget ne váljon szellemfaluvá. Ehhez szükség lenne tehetséggondozásra, pályaorientációra, ifjúsági klubra, hogy szeressenek itt lakni. Szolgálati lakással segítené a fiatal tanárokat. Fontosnak tartja a falu szempontjából a fenntarthatóság kérdését. Ekkor néhányan nemtetszésüknek adtak hangot. Nem hagyta magát elnyomni és folytatta, hogy a falunak szüksége van a vállalkozók segítségére és segítésére. A hangoskodás miatt nehezen lehetett érteni az utolsó mondatokat.

Gál Balázs azzal kezdte a bemutatkozását, hogy 1997-ben született. Őstermelő, aki juhokat és marhákat tart. Nem tud sokat ígérni, de fiatalos lendületet vinne a faluba.

Kalányos Erika kiemelte, hogy 38 éve itt él, az elmúlt ciklusban és mindig is a faluért dolgozott. A civil szervezete által nagyon sok mindenben tud segíteni a faluban. Véleménye szerint egy képviselő akkor jó képviselő, ha nem hátráltatja a polgármestert. "Lehet véleménye - elvégre nem bólogató majmok vagyunk - de ne hátráltassa!" Kiemelte a figyelem és az őszinteség fontosságát: Mindig odafigyelni az emberek véleményére és elismerni, ha voltak rossz döntések. "Voltak rossz döntések, de akkor az volt a legjobb ötlet. Nem lehet minden döntés előtt közmeghallgatást tartani. Ne hátráltassuk a polgármester munkáját!" Kalauz Zoltán bemutatkozásakor szerencsétlenül megfogalmazott öregezésére hivatkozva szeretné elmondani, hogy a jelenlegi önkormányzat dolgozói egy remek csapat. Nagyon bízik abban, hogy októberben, amikor feláll az új testület ugyanezzel a csapattal dolgozhat együtt. "Új házat nem tudunk építeni, a régieket kell felújítani." Fülöp Judit javaslatára utalva úgy fogalmazott, hogy szerinte a jelenlegi fiatalokat kell megtartani és nem az újak igényeire figyelni.

Schóber Gergely 35 éve ide született. Építésztechnikus. A Magyar Közútnál dolgozik. Sok emberrel beszélt az utcán, eztán is fog. Véleménye szerint az elmúlt 5 év jó irány és ezt szeretné támogatni.

Szatyor Miklós korábban két ciklusban is volt képviselő Abaligeten. Tisztában van az ezzel járó munkával, felelősséggel. Korábbi munkái során olyan vezetői készségekre és tapasztalatokra tett szert, amelyekkel segíthetné a testület munkáját. Úgy gondolja, hogy vannak hiányosságok és problémák, amelyeket orvosolni kell. A falu nem használja ki a lehetőségeit (voltak olyan pályázatok, amelyeken el se indult). Szeretné visszatenni Abaligetet a térképre.

Szávai Melinda 43 éves. 18 éve dolgozik az Abaligeti Barlangnál. Jó kapcsolatot ápol a falubeliekkel. Képviselné a betelepülteket. Fontosnak tartja a falugyűléseket, meghallgatni az időseket. A temető rendbetétele és a falukép gondozása mellett a felelős állattartásra is nagy hangsúlyt fektetne. Véleménye szerint a képviselőség nem tisztség, hanem felelősség. Megköszönte a hallgatóság megtisztelő figyelmét.

Tankovics Csongor először tisztázta a helyzetét. Igen, valóban indult polgármester-jelöltként is de átgondolta és képviselőként szeretné szolgálni a faluközösséget. Sokban egyetért Kalányos Erikával. "Fenntarthatóság és energiaválság itt van a nyakunkon. Fontos, hogy együtt tudjunk működni." Véleménye szerint támogatni kell a szelíd turizmust Abaligeten. Szép hely, jó levegő, nyugalom, csend mind-mind jó adaléka annak, hogy kiváló rekreációs hely lehessen Abaliget. Ebben látja Abaliget kitörési lehetőségét de természetesen ez a polgármester programjától függ, a képviselő dolga őt támogatni. A kritika nem gyűlöletkeltés, hanem fejlődési lehetőség.

Tóth Miklós 1986 óta él Abaligeten. A TSz-ben kezdte majd az uránbányában dolgozott. Jelenleg fakitermelő vállalkozó, az abaligeti horgásztó bérlője. Vallja, hogy a képviselő feladata a kisember ügyes bajos dolgait a testület elé tárni.

10 perc szünet után jöttek a kérdések

Kalányos Erika kérdezett először Ancsin Zoltántól, hogy mi a garancia arra, hogy nem szólítja el a munka és lesz ideje a polgármesteri feladatok ellátására. Ancsin Zoltán válaszában részletesen kifejtette, hogy egyrészt a korábbiakban is el tudta látni a feladait az önkormányzatnál, másrészt a mostani helyzet annyiban különbözik a korábbitól, hogy eladja a cégét másfél-egy éven belül és addig is olyan munkatársai vannak, hogy neki alig kell személyesen részt venni a munkában.

Fülöp Judit megkérdezte a polgármester-jelölteket, hogy mi a tervük a következő öt évre. Ivády Gábor kezdte a válaszadást. A programja az lesz mint az elmúlt öt évben. Ancsin Zoltán nem tud és nem is akar mondani semmit, amíg nem ült le a megválasztott képviselő testülettel és beszélik át a lehetőségeiket. Kalauz Zoltán szerint az a polgármester, aki 3 nappal korábban hirdeti meg a testületi ülést valamit nem csinál jól. Ő maga megnézné, milyen lehetőségei vannak a falunak és ha lehetséges akkor szociális bérlakások programot hirdetne. Megemlítette, hogy ott a volt tornaterem, amiből fecskelakást lehetne létrehozni vagy a volt rendőrség épületét az óvodával szemben, amivel szintén lehetne kezdeni valamit.

Nyúl Zsolt (építész) azt kérdezte meg a polgármester-jelöltektől, hogy van-e a következő 20 évre koncepciójuk a faluval kapcsolatban. Ivády Gábor azt mondta, hogy ő bizakodó, nyitott mindenre de nyilván a pályázatok nem biztosak. "Üljünk le, beszéljük meg, én ezt képviselem." Ancsin Zoltán azt mondta, hogy ő nézett előre harminc évet de Gábornak igaza van abban, hogy nehéz tervezni a pályázatok léte/nem léte miatt. "Cél, hogy legyen több fiatal lakosunk gyerekekkel. Egy nagyobb falulétszámmal több támogatást is igénybe tudnánk venni." Kalauz Zoltán a fórumot jó ötletnek tartja, jó ez a mi kis falunk érzés (a sorozat humora is tetszik neki). "A lényeg, hogy ne legyen különbség az őshonos és a gyüttmentek között vagy vége."

Tankovics Csongor is a polgármester-jelöltekhez intézte a kérdését. Tervezik-e eladni az önkormányzati bérlakásokat? Ivády Gábor nem mondott sem igent, sem nemet. Ancsin Zoltán nem akar eladni önkormányzati ingatlant. Kalauz Zoltán nem tervezi az eladását, szerinte a faluközösség egyettértése szükséges ehhez (végig futna a falun, bekopogna mindenkihez és megkérdezné, hogy igen vagy nem). A hangzavar miatt nehezen lehetett érteni de úgy tűnt, hogy a Kossuth u. 63. lakóival vitatkozott. Ők azt mondták, hogy már így is emelték a bérleti díjat és ha felújítják akkor ne emeljék még tovább a díjat. Kalauz Zoltán pedig ahhoz ragaszkodott, hogy az az ingatlan a falu tulajdona és el kell vele számolni a közösség felé is.

A következő kérdést Tarai Mária intézte Ancsin Zoltánhoz: "Volt meghallgatás, miért nem tetszettek eljönni?". Ancsin Zoltán utólag tudta meg többször is, hogy volt, ezért maradt le róla. A nagy hangzavarban voltak akik sérelmezték, hogy nem tudtak róla és hogy ez sokszor előfordult már, volt aki azzal érvelt, hogy minden információ ott van az önkormányzat honlapján.

Rostás Zoltán azt kérdezte Ancsin Zoltántól, hogy mi motiválja őt, mint üzletembert, hogy immár a 4. ciklusba is belevágjon, ezúttal polgármesterként. Ancsin Zoltán először azt mondta, hogy a felesége javasolta, hogy induljon el. "Komolyra fordítva a szót: hiányoltam a programot." Amikor Franciaországból hazatért egy jól menő céget hagyva maga mögött, az ismerősei azt mondták, hogy megbolondult. Amikor elindult a választáson polgármester-jelöltként, szintén ugyanezt vágták a fejéhez. Azt tudja mondani erre, hogy ő itthon van és tud segíteni ha igényt tartanak rá. Ekkor Kalauz Zoltán ragadta magához a szót és tette fel a kérdést Rostás Zoltánnak: "és téged mi motivál, hogy ennyi pénzt beleőltél a kampányba?" A nagy hangzavarban Górász Ilona hangját lehetett tisztán hallani: "Őt nem kérdezhetitek, ő nem indult a választáson, ő nem jelölt!!". A moderátor megpróbálta lecsendesíteni őket és szót adott Schulteisz Ákosnak, aki azt a kérdést tette fel a polgármester-jelölteknek, hogy "mitől lesz vállalkozóbarát egy falu" Van-e erre tervük, ötletük? Ismét nagy felhördülés volt és először Kalányos Erika szeretett volna válaszolni de Schulteisz Ákos nyomatékosította, hogy nem tőle várja a választ. Láthatóan a hallgatóságból többen sem értik a kérdést. Tóth Miklós képviselő-jelölt szerint ha pénzt akar, menjen el dolgozni. Valaki bekiabálta, hogy nyisson kocsmát. Ákos: nyissál te kocsmát! Én nem akarok kocsmát nyitni, nem is ez volt a kérdés. Egyébként meg aki vezetett már kocsmát faluban az tudja, hogy a helyiek csak a bevétel 10 %-át teszik ki, a többi mind átutazó, vendég, turista. Ekkor már egészen úgy nézett ki a kultúrház mint A mi kis falunk című sorozat egyik helyszíne. Ancsin Zoltán mepróbálta átkiabálni a tömeget: "Valaki szerint annyi is elég ha nem akadályozzuk őket". A hangzavarban volt aki azt mondta, hogy azért jelentkeztek át másik faluba a vállalkozások mert ott kevesebb volt az adó.

Varga-Zságer Imre azt kérdezte a polgármester-jelöltektől, hogy bevezetnék-e a faluba a gázt, illetve létesítenének-e zöldhulladék lerakót. Ancsin Zoltán nem vezetne be gázt, szerinte a megújuló energiaforrásokban kellene gondolkodni Pl.: naperőmű. Az iskola fűtését kellene először korszerűsíteni, mert amikor ott begyújtanak megáll a füst a falu közepén. Valaki bekiabálta, hogy ha nem bírja fütöt, meg a kakaskukorékolást, akkor nem kell falura költöznie. Ancsin Zoltán mosolyogva válaszolt, hogy nincs baja a kakasokkal. A hangzavar miatt a válasz többi részét nem lehetett hallani. A hallottakból ítélve egyébként a tüzelés mikéntjében sincs egyetértés sokaknál, szóval ne csodálkozzunk, ha emelkedik a szállópor koncentráció a mi kis falunkban (is). Ivády Gábor emlékeztette a hallgatóságot, hogy amikor tervben volt az hogy Orfűről átvezetik a gázt, már akkor másfél milliárdos költség lett volna. A mai nemzetközi helyzet pedig egyáltalán nem kedvez a gáznak (orosz-ukrán háború, gáz vilagpiaci ára). Ha pedig zöldhulladék lerakót akarnánk létrehozni, akkor az minimum 80 millió forintos költséggel járna. Kalauz Zoltán, aláhúzta, hogy igaza van Ivády Gábornak, ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy ha bevezetnék a gázt, akkor mennyi költség hárulna a lakókra is háztartásonként.

Ivády Gábortól kérdezték, hogy mi volt a prioritás a pályázatoknál, miért azok valósultak meg? A jelenlegi polgármester elmondta, hogy az életveszélyes középületek renoválása volt az elsődleges cél, a balesetek elkerülése. Ezért újították fel a játszótereket, a faluházat stb. "Ha megszavaznak, akkor nem csak renoválás lesz, hanem építkezés is. Természetesen attól függően, hogy milyen pályázatok lesznek elérhetőek számunkra."

Maci néni megköszönte a résztvevőknek, hogy eljöttek (Kalauz Zoltánnak visszaadta képzeletbeli bizonyítványát) és mindenkit arra buzdított, hogy éljen a jogával és vasárnap menjen el szavazni.

Komáromi Csaba

Kapcsolódó cikkek