Az EU Bírósága kimondta: Magyarország megsértette a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós szabályokat

... Nem tett eleget a szálló por részecskékre vonatkozó napi határérték tiszteletben tartására, illetve e határértékek túllépésének időtartamára vonatkozó kötelezettségeinek - közölte döntését az Európai Unió Bírósága szerdán.

A döntés figyelemfelkeltő felhívás

- nyilatkozta az Európai Bizottság szóvivője, Vivan Loonele. Mint ismeretes, a kötelezettszegési eljárást, amelyben az ítélet született, az Európai Bizottság indította a luxembourgi székhelyű uniós bíróságon.

Az ítélet szerint Magyarország nem reagált elég gyorsan, hogy a szmogszennyezést visszaszorítsa egyes régiókban. Nem annyi történt, hogy pár napon elvétve magasabb szálló por határértéket mértek, az áldatlan állapotok hosszú éveken keresztül fennálltak.

A SZÁLLÓ POR RÉSZECSKÉKRE VONATKOZÓ NAPI HATÁRÉRTÉK TÚLLÉPÉSE A KIFOGÁSOLT ZÓNÁKBAN, BUDAPESTEN ÉS A SAJÓ-VÖLGYBEN, VALAMINT PÉCS KÖRNYÉKÉN HAT, ILLETVE NYOLC ÉVEN KERESZTÜL TARTÓSAN FENNÁLLT.

Annak ellenére, hogy Magyarország csökkentette karbonkibocsátását az elmúlt évtizedekben, és nem számít különösebben nagy szennyezőnek Európában, bizonyos térségekben nagyon magas a szennyezettség, a szabályokat sokszor nem tarttatják be - írja a Bloomberg képes beszámolójában.

A levegő minősége az érintett térségekben a téli, hidegebb időszakban a műanyag és szemét tüzelése miatt romlik hatalmasat, a szegényebb családok sokszor egyszerűen nem tehetik meg, hogy tüzifát vásároljanak:

Vagy kaját veszek, vagy tüzifát. Ezért inkább kimegyek az erdőbe vagy a szeméttelepre, és ha találok műanyagot vagy gumit, akkor azt égetem el.

- nyilatkozta a hírügynökségnek egy Sajónémetiben lakó szerény körülmények között élő családapa.

Ez sokszor érződik is az égéstermékek szagán: begyújtanak pár fadarabbal, majd a műanyag palackokat, gumit, vagy éppen egy régi cipőt pakolnak a kályhákba. Nagy Zsuzsanna környezetvédelmi aktivista 2020-ban a budapesti régióban felmérte a helyiek fűtési szokásait, és azt találta, hogy vannak, akik szemetet égetnek. De még azok a tehetősebbek is hibáznak, akik egyébként szeretnék megfelelően fűteni a házukat: egyes háztartásokban olyan lignittel vagy más szénszármazékkal fűtenek, amelyek valójában nem alkalmasak lakossági használatra.

A minőségi széntermékek és az olcsóbb alternatíváik között akár 60-szoros különbség is lehet a levegőszennyezettséget tekintve.

A Levegő Munkacsoport projektvezetője, Szegő Judit a lapnak azt nyilatkozta, Magyarországon a légszennyezés évente 13 ezer korai halálozást, egymillió megbetegedést és több milliárd eurónyi gazdasági kárt okoz.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint Magyarország Bulgária és Lengyelország után a harmadik legnagyobb egészségkárosodást okozó ország, 100 ezer főre vetítve 1 128-an halnak meg korábban a légszennyezettség miatt, ez a szám Nagy-Britanniában 500, Svédországban 250 körül van.

Forrás: portfolio.hu