Emlékezzünk: Az abaligeti iskola helyzete

2019.08.28

Még 2013-ban, az Abaligeti Újság téli számában jelent meg (XXI. évf. 2013. tél) Tóth Péter írása az abaligeti iskola akkori helyzetéről. Alább ezt tesszük közzé, teljes terjedelemben.

Az abaliget iskola | Fotó: Abaliget.Ma | Készült: 2019. augusztus 25.
Az abaliget iskola | Fotó: Abaliget.Ma | Készült: 2019. augusztus 25.

"Aki nem ismeri múltját, nem értheti a jelent, amely a jövőnek hordozója" (Tamási Áron) 


Az október 29 - i képviselőtestületi ülés nyílt ülés volt, így bárki részt vehetett rajta. Eredetileg azért mentem, mert a napirendi pontok között szerepelt a Mecsek Rallye engedélyezésének ügye, de szerencsére egy sokkal fontosabb témával kezdődött az ülés. Aki nem ismerné a helyzetet, annak gyorsan összefoglalom. Abaligeten egyházi fenntartású iskola van, ez azt jelenti, hogy az állam gyermekenként meghatároz egy bizonyos normatívát és ezt adja az iskolának, ha ez nem elég a fenntartásához, akkor azt az egyház kipótolja. (Vagy ha ez túl magas, akkor megszünteti az iskolát.) Rektor úr beszámolójával kezdődött az ülés, elmondta, hogy a normatívák a vártnál kedvezőbben alakultak, ám még így is egy 6-7 millió forintos hiány van és mivel Abaliget érdeke is, hogy legyen iskola, szeretné ennek a finanszírozásában az önkormányzat segítségét is kérni. A négyfős testület és a polgármester alkotta döntéshozók között voltak olyanok, akiken látszott, hogy elsődleges számukra az iskola és voltak olyanok, akik szintén szerették volna az iskolát támogatni, de más közfeladatokat is fontosnak éreztek. Egyvalamiben mind a két tábor egyetértett: a költségvetésben nagyon nehéz erre fordítható pénzforrásokat találni. Felmerült az a javaslat az egyház felé, hogy ha tartanának Abaligeten táborokat és az önkormányzat szálláshelyein helyeznék el a fiatalokat, akkor az ebből befolyt összeget teljes egészében az iskolára forditaná az önkormányzat.

Az abaligeti általános iskolában 40% a helyi tanulók aránya. A többiek vállalják azt a terhet, hogy naponta ingázzanak ide különböző településekről. Én bizony elcsodálkoztam azon, hogy több abaligeti család nem ezt az iskolát választja gyermekének. Három alapvető dolog merült fel, ami ennek az oka lehet:

1. A szülők nem biztosak abban, hogy egy falusi iskolában megfelelő oktatást kapnának a gyermekeik.

Szerintem a megfelelő oktatás nagyban függ a jó tanártól, de attól is, hogy mennyi időt tud ráfordítani egy gyermekre. Nézzünk két példát. Van egy jó tanár, akinek 25 7-8 éves korú, eleven gyermekkel kell egyszerre foglalkoznia és van egy közepes tanár, akinek 7 gyerekkel kell foglalkoznia. Ha ez a helyzet állna fenn, én az utóbbit választanám. 

Az egyénre szabott személyes figyelem szerintem sokkal többet ér. Hiába jó a tanár, ha nincs ideje a gyerekekkel egyénenként foglalkoznia. 


De ahogy az előző abaligeti újság egyik cikke is bizonyítja, itt nem ez a helyzet, hanem az, hogy nagyon jó tanárok vannak, kis létszámú osztályokkal. Hiszen például Maci nénit a Parlamentben tüntették ki, kiváló tehetség-gondozása miatt. Az iskola valószínűleg sokat változott és fejlődött azóta is, hogy a most iskoláskorú gyerekek szülei idejártak. Hiszen például lehetőség van hangszeres zenetanulásra, barlangtúrázásra, gyógytornára stb...

2. Az iskola felvett úgynevezett Sajátos Nevelési Igényű gyermekeket.

Sokan, mint ahogy én sem, nem tudtam ez mit jelent. Ám ahelyett, hogy találgattam volna, inkább tájékozódtam. Beütöttem a netbe és ezt adta ki: Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: 

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista

b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott

Az igazgatónő elmondta, hogy ők csak testi, érzékszervi fogyatékkal élő gyermekeket vettek fel. Tehát olyat, aki például halláskárosult, vagy beszédhibás. (Kutasi Tibor képviselő úr is megemlítette, hogy ő is SNI-s gyermek volt, ugyanis dadogott.) Az igazgatónő elmondta, hogy 4 gyermeket is visszautasítottak (pedig értük dupla támogatás jár), mert magatartászavaros gyermekeket nem szerettek volna felvenni az iskolába. Tehát az iskolába sem értelmi fogyatékosokat, sem pszcihés zavarokkal rendelkező gyermekeket nem vettek fel.

Nos, azokat a szülőket akiket zavar, hogy esetleg a gyermek egyik oszálytársa halláskárosult vagy dadog és emiatt nem íratják a gyermeküket az abaligeti iskolába, azokat nem szeretném meggyőzni arról, hogy írassák ide a gyermeküket.

3. A szülők nem látják biztosítottnak az iskola hosszú távú működését.

Úgy gondolják, miért írassák be a gyermeket ide, ha lehet, hogy 2-3 év múlva megszűnik. Sajnos ez egy 22-es csapdája, mert, ha elég sokan lesznek ezek a szülők, akik emiatt az ok miatt nem ide íratják gyereküket, akkor ennek reális esélye van, hogy bekövetkezik. Míg, ha az összes szülő, aki ettől fél, ide íratná, akkor simán üzemelne az iskola. Ennek megoldására felmerült, hogy az egyház és az önkormányzat hosszútávú megállapodást köt a hiány finanszírozására. Ám, hogy ki, milyen arányban vállaljon ebből részt, azon nehéz megegyezni. Ha nagyon kevés abaligeti akarja ideiratni a gyerekét, akkor az a tábor, akinek nem elsődleges az iskola, nem szeretne erre sokat költeni. Ám ekkor fennáll az a veszély, hogy az egyház nem finanszírozza a hiányt és megszűnik az iskola. Az igazsághoz, hozzátartozik, hogy egyes vélekedések szerint nem baj, ha megszűnik az egyházi iskola, majd az állam fenntartja az iskolát és a falunak ez egy fillérjébe sem kerül majd. Nos, én nem követem a napi politikát, de szerintem teljességgel irracionális feltételezés, hogy az állam egy ilyen kicsi faluban fenntart egy nyolcosztályos iskolát. A jegyző úr szerint is talán egy 4 osztályos iskolára lenne esély, de akkor már joggal vinnék a szülők Pécsre a gyerekeket. Meglátásom szerint ez a folyamat oda vezetne, hogy hosszútávon még négyosztályos iskola sem lenne Abaligeten.

Jelenleg viszont van egy jól működő, nyolc osztályos, színvonalas iskolánk, amit biztos, hogy rengeteg falu irigyelne és büszke lenne rá, ha neki is lenne ilyen. Ne tékozoljuk el, mert ha nem lesz, biztos, hogy sokunknak hiányozni fog.

A fenti írás 2013-ban jelent meg az Abaligeti Újság téli számában (XXI. évf. 2013. tél).